Business & Finance Summit 2019

Megvan az év magyar pénzügyi vezetője és Credit Management Csapata

Idén az ősz elején került megrendezésre a Magyar Credit Management Szövetség és a Portfolio közös pénzügyi csúcsrendezvénye, a Business & Finance Summitot. A rendezvény keretében kerültek átadásra a CFO of the Year és az Év Credit Management Csapata díjak. A konferencián több mint 200 fő hallgatta meg a hazai és külföldi előadókat felvonultató szakmai programot.

Rázós időszak előtt áll a világgazdaság. A konferencia nyitóelőadója, Ralph Solveen - a Commerzbank elemzési területének vezető-helyettese - elsősorban a német és a kínai gazdaság szempontjából beszélt erről. A feldolgozóipari menedzserindexek visszaesést mutatnak, a „Donald-shiftnek” köszönhetően az USA gazdaságának kilátásai 8-9 hónappal később kezdtek el romlani, mint az eurózónáé vagy a feltörekvő országoké. Az autóipar szinte mindenütt visszaesésben van, különösen Indiában és Kínában mutat visszaesést, a nagyobb piacok közül egyedül Brazíliában és minimálisan Japánban mutat még némi növekedést az első hét hónap adatai alapján éves összehasonlításban. Az autóiparnak vannak szektorspecifikus problémái, de ezek nem indokolják a visszaesést. A világgazdaság 8-10 éves növekedési perióduson van túl, fundamentális gazdasági fejlemények állnak mögötte.

György László államtitkár szerint rekorderek vagyunk a csúcstechnológiás beruházásokban. Nem az a fontos, hogy a madár hányat csap szárnyával, hanem hogy íveljen – idézte Pilinszkyt a magyar gazdaság teljesítménye és válságállósága kapcsán.

Innovációról, alkalmazkodóképességről, egy esetleges válságra való felkészülésről szólt a vállalatvezetői panelbeszélgetés. Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója szerint cégük mögött olyan vállalatok állnak, amelyek több válságot is átéltek, különböző forgatókönyvekre is felkészülnek, emiatt optimista a cég stabil működését és növekedését illetően. Ugyanakkor a növekedési ütem csökkenésére kell a gazdaságban felkészülni; bizonyos szektorokban, szegmensekben pedig mérsékelt visszaesésre is sor kerülhet. Cash-termelő képességre és konszolidációs stratégiára van szükség.

Sávos András, a Knorr-Bremse ügyvezető igazgatója elmondta:

nagyon meredek emelkedésen vannak túl, ebben az időszakban azon munkaerő és beszállítók megtalálása jelentett nehézséget számukra, akik tudják ezzel tartani a lépést. Bár nagyon jól ment nekik, a legjobb években is folyamatosan válságra készültek. Németország jóval előttünk jár a digitalizációban és az automatizációban, a német gazdaság alkalmazkodóképessége a magyar vállalatok számára is stabilizáló tényező.

Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgatója felidézte:

volt már olyan válságuk (2000 körül) a Videotonnál, ami másoknak szinte fel se tűnt. A 2008-as válság szerkezeti átalakulást hozott, jól jöttek ki belőle, azóta több mint kétszeresére nőtt az árbevételük alig növekvő létszám mellett. Ezért a „válsággal én úgy vagyok, hogy már alig várom.” Szerinte a csúcsévük tavaly volt, az elektronikán kívüli területek visszaesést mutatnak. Sinkó szerint ha lesz válság (nem tudja, lesz-e), az teljesen más lesz, mint eddig volt, és nem biztos, hogy „a pénz lesz most is a legfontosabb”, az eddig megismert fiskális és monetáris eszközök pedig nem biztos, hogy elegek lesznek.

Ezek után Olaf Tölke (Head of Corporate Ratings, Scope Ratings) és Francois Bourgeois (Euler Hermes Rating GmbH ügyvezető igazgató) a Növekedési Kötvényprogramban érdekelt hitelminősítő vezetője hitelminősítői gyakorlatukat osztotta meg a közönséggel.

A pénzügyi vezetők (CFO-k) kerekasztalának résztvevőit Fülöpné Bogdán Krisztina, a Commerzbank vezérigazgató-helyettese kérdezte.

Mi az elvárás a CFO-k felé 2019-ben?

Horváth Krisztina (ELMŰ-ÉMÁSZ) szerint pénzügyi vezetőként már a vállalat működésének legapróbb részleteivel is tisztában kell lenni, tíz évvel ezelőtt még nem érezte így. Éder Lőrinc (i-Cell) szerint a reáliák begyűjtése, elemzése és a vezetők, kollégák felé történő visszacsatolása manapság cégüknél a legnagyobb kihívás. Holman Péter (Confector) elmondta: kis cégnél dolgozik, a „CFO-ság” a munkaideje körülbelül 10%-át köti le, mégis ő a CFO. Az éves beszámolókkal szemben a projektek dokumentumai bírnak igazán nagy jelentőséggel náluk. Kotormán Mihály (KITE) szerint a pénzügyi vezetőknek látnoknak kell lenniük, a gazdaságban látható folyamatokat a kockázatkezelésben például előre kell jelezniük, le kell képezniük a tulajdonosok számára.

Mit tesz meg azért, hogy munkájában a topon legyen (képzés, tanácsadók stb.)?

Horváth Krisztina (ELMŰ-ÉMÁSZ) elmondta:

amely információra szüksége van, nem egyedül kell beszereznie, minden szakterületnek megvannak a szakértői, ők együtt rendkívül komplex folyamatok résztvevői. Éder Lőrinc (i-Cell) szerint igénybe kell venni a tanácsadók munkáját, több értelme van, mint éjjel-nappal képezni magunkat. Holman Péter (Confector) szeret tanácsadókkal együtt dolgozni, testre szabott tanácsokat kapnak tőlük. Kotormán Mihály (KITE) a jogszabályoknak való megfelelés, adatszolgáltás során szükséges tudás megszerzése mellett szintén kiemelte a tanácsadók jelentőségét.

Milyenek a finanszírozási tapasztalataik és a pénzügyi kockázataik?

Holman Péter (Confector) elmondta: nincs külső forrásuk, a bankok jellemzően számlaajánlatokkal bombázzák őket. Anyagimportőrként egy kedvezőbb forintárfolyam segítené őket. Éder Lőrinc (i-Cell) elképzelhetőnek nevezte, hogy a Növekedési Kötvényprogramban kibocsátóként részt vesznek majd, a programot nagyon jónak tartják. A KITE-nél Kotormán Mihály (KITE) szerint „egészséges hármasból” gazdálkodnak: saját forrás, banki és szállítói finanszírozás egészséges egyensúlya jellemzi a forrásoldalt. Az ELMŰ-ÉMÁSZ 17 cége Horváth Krisztina elmondása szerint cash pool segítségével oldja meg finanszírozását, a cégcsoport készpénzállománya folyamatosan és jelentősen ingadozik. Alapvetően nem kötvényben, hanem folyószámlahitelekben gondolkoznak.

Hogy készülnek egy válságra?

Éder Lőrinc (i-Cell) szerint kevésbé vannak kitéve egy válságnak, a munkaerőszűke következményei azonban őket is elérhetik. Kotormán Mihály szerint a KITE-nél a konzervatív kockázatkezelés és a válságra való felkészülés mindig is hangsúlyos volt, fix finanszírozás helyett pedig az ELMŰ-ÉMÁSZ-hoz hasonlóan jelentősen változó állományokkal rendelkeznek. Az ELMŰ-ÉMÁSZ lassulásra igen, válságra nem készül – hangsúlyozta Horváth Krisztina, szerinte illúzió, hogy egy vállalat tökéletesen válságbiztos legyen. A munkaerő megszerzése nagy küzdelmet jelent számukra. Holman Péter (Cofenctor) lassulásra, némi konszolidációra számít az építőiparban, ez rá is fér a szektorra.

A kerekasztal után következtek a díjátadók:

Egyre nagyobb presztízsnek örvend a CFO of the year díj, amellyel az ország legjobb munkáját végző pénzügyi, gazdasági igazgatóját díjazza a szakmai zsűri. Fülöpné Bogdán Krisztina, a Commerzbank vezérigazgató-helyettese jelentette be a díjazottak nevét, akik a CFO Master díjat vehették át:

Lupták Norbert (Hell)
Skaliczki Andrea (Tresorit)
Sum János (MVM)
Szabó Mihály (Affidea)
Vida Szabolcs (Újház)

A CFO of the year 2019 díj kitüntetettje pedig Tóth István, a Tungsram pénzügyi igazgatója lett. A győztes és csapata emberpróbáló, egyedülálló, sikeres változást valósított meg a GE-ből való kiválással és egy „magyar multi” elindításával.

A CFO díj után Szentirmay Péter, a Magyar Credit Management Szövetség elnöke és Bujdoso Tünde, az Euler Hermes Hitelbiztosító kockázatkezelési vezetője adta át a szakmai zsűri által 2019-ben a legerősebbnek ítélt credit team díját. Ebben az évben a Sonepar Magyarország Kft. vihette haza az Év Credit Management Csapata trófeát.

Gratulálunk a díjazottaknak!

Korszakváltás, az autóiparban, lendületvesztés Magyarországon? – Erre a kérdésre adott válaszokat Nagy Mihály, a Continental Csoport Magyarország országkoordinátora, Szandányi Levente, a Portfolio autóipari szakértője, valamint az Aimotive, a Magyar Suzuki vezetői. Az elhangzottak alapján előbb-utóbb a credit területre is elérhetnek a jelenleg zajló strukturális változások hatásai.

A „Credit management Magyarországon: az optimális gyakorlat felé” címmel indult a délutáni credit szekció, amelyben öt előadó beszélt a credit management és a kintlévőségkezelés aktualitásairól.

A küszöbön álló lassulás/recesszió/válság, akárhogy is hívjuk, változásokat követel meg a credit management szemléletében – hangsúlyozta Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója, a credit management szekció moderátora, aki szerint új folyamatok kellenek a vevők hiteles értékeléséhez.

Beer Tamás, a Cargill Magyarország Zrt. regionális finanszírozási vezetője a takarmánygyártás piaci sajátosságairól, kockázatairól beszélt előadásában. A credit management szerepe stratégiai szerep náluk, amely külön funkcióként működik. A partner- és piacismeret elsődleges számukra, nem pusztán bankszerű kockázatokat kezelnek.

A Howden AR managere, Andrási Gábor a globális iparvállalat magyarországi szolgáltató központjának kintlévőség-kezelési tevékenységéről beszélt. Szerinte az igazi megteremtett érték nem más, mint a vállalat magasabb szintű tudatossága, a pénzáram részletesebb ismerete, a vevők jobb minőségű kiszolgálása.

A Svájcból érkezett Boór Klára, a Swiss Klass igazgatója az értékesítés támogatása és a cég növekedése szempontjából, esettanulmányok segítségével elemezte a credit management szerepét. Az általa lebonyolított közönségszavazás alapján a közönség egyetértett megállapításával: az értékesítés támogatásában is nagy szerepe van a credit managementnek. Egyértelművé vált, hogy a közepes méretű cégek fizetési fegyelme a legjobb, jobb, mint a kisebbeké és a nagyobbaké.

A követelésmenedzsment teljes portfólióját nyújtja a vegyipari Celanese, amelynek regionális (EMEA) credit managere, Bénárd-Morva Judit is előadást tartott a konferencián. Központjuk 10 országba szolgáltat, 400 kollégával rendelkeznek 27 különböző országból.

A 10 éves kort a cégek 48%-a éri el, 10 év után a cégek 1%-a már 1 milliárd forint árbevételű – említett két érdekes adatot Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Úgy vélte, nincs egységes optimális credit management gyakorlat, a külső gazdasági folyamatok és a cégéletciklusok nagyban befolyásolják ezt és a fizetőképességet is. „Valószínűség mindenek felett”: nem lehet egy szereplőnek a fizetőképességét biztosan megállapítani, százalékokban és modellekben kell gondolkodni. Szerinte a következő néhány év legnagyobb csődje lehet az, ha Magyarország nem kezeli a generációváltás problémáját.

A tartalmas szakmai nap este egy kötetlen állófogadással zárult, melynek keretében a résztvevők és előadók laza keretek között vitathatták meg a nap fontosabb témáit.