Az elmúlt években az állami beavatkozások alacsony szinten tartották a felszámolások számát, de a 2022-es évben várhatóan ismét növekedni fog a vállalati fizetőképtelenségek száma, áll az Euler Hermes elemzésében.

A válság kezdeti szakaszában bevezetett vészhelyzeti csődeljárás szabályok alkalmazása létfontosságú volt, hogy a vállalatoknak plusz időt és rugalmasságot biztosítsanak, mielőtt csődeljárást indítottak volna. A országok különböző eszközöket aktiváltak, többek között: (i) a hitelezői kötelezettség felfüggesztése a csődeljárástól való elállás esetén (bizonyos feltételek mellett); (ii) határidők meghosszabbítása a csődeljáráshoz való benyújtásra; (iii) moratórium a hitelezői intézkedések ellen egy vállalat esetében; (iv) bizonyos kritériumok enyhítése a csődeljárás és felszámolási kérelmek kezdeményezéséhez (például a kifizetetlen adósság küszöbértékének változtatása).
Azok az országokban, amelyek jelentősebb változtatásokat hajtottak végre az csődeljárási szabályok területén, jelemtősebb mértékben csökkent a fizetésképtelenségek száma 2020-ban, ideértve Franciaországot, Olaszországot, Belgiumot, Ausztráliát és 2020 végétől kezdve Hollandiát is. Ellenkezőleg, azok az országok, amelyek kevesebb vagy egyáltalán nem változtattak a szabályozásukon, általában kevésbé jelentős csökkenést értek el (pl. az Egyesült Államok, Japán, Írország és a skandináv országok).
Az Euler Hermes előrejelzése alapján 2022-ben - két évnyi folyamatos csökkenést követően - várhatóan 15%-al fog növekedni a fizetésképtelenségek alapkulását reprezentáló Insovency Index.